Egy szocialista képviselő, Malek Boutih teljesen lesokkolta a párttársait. Azt mondta ugyanis egy interjúban, hogy Marine Le Pen lesz Franciaország következő elnöke. Vége, finito, fait accompli. De vajon igaza van-e? Hozzá kell-e lassan szoknunk a Le Pen elnök kifejezéshez? Milyen messze van az elnökség az FN vezetőjétől?
A legtöbb francia számára elképzelhetetlen, hogy Marine Le Pen valaha elnök lesz. Elképzelhetetlen, mert a legtöbben úgy gondolják, a Köztársaság soha nem adna bizalmat egy radikálisnak, rendszerellenesnek, esetenként rasszistának tartott politikusnak. Ám a Nemzeti Front választási eredményei és a közvélemény-kutatások nem ennyire egyértelműek. A számok szerint Le Pen egyszer akár még nyerhet is – ha nem 2017-ben, akkor 2022-ben vagy 2027-ben. De mitől is függ ez?
Hollande és Sarkozy is szeretné, ha Marine Le Pen bekerülne az elnökválasztás második fordulójába
Titokban, vagy nem titokban, de mindenki azt szeretné, ha a Nemzeti Front vezetője bekerülne a 2017-es elnökválasztás második fordulójába.
Miért?
A Szocialista Párt esetében világos: az elnök ugyan mindenféle gazdasági statisztikák javulásához köti az újraindulását, de közismert, hogy indulni akar. És ha indulni akar, akkor értelemszerűen nem vereséggel óhajtja lezárni pályáját. Sokan ezért úgy gondolják, hogy a győzelem érdekében még arra is képes lehet, hogy elődjéhez, François Mitterrand-hoz hasonlóan segítsen a Nemzeti Frontnak.
A spekuláció mögött az a tény áll, hogy Hollande számára a győzelem legjobb esélyét az adja, ha a második kör közte és Marine Le Pen között zajlik. Ebben az esetben követelhetné a republikánus összefogást, biztosíthatná a baloldali szavazóbázist és a jobboldalról is hozhatna el szavazókat.
Nicolas Sarkozy republikánusai tulajdonképpen ugyanezt remélik: hogy a jelöltjük, akárki is lesz az, a szélsőjobb jelöltjével találja szemben magát az elnökválasztás második fordulójában. Végül is, összefoglalva, mindkét nagy párt partvonalra szeretné tolni az ellenfelet amilyen gyorsan csak lehet, hogy könnyedén nyerhessen a szélsőjobb vezére ellen.
Minden forgatókönyv feltétele ugyanakkor, hogy a majdani republikánus jelölt (akárki is lesz az) és Hollande is képes legyen rendet rakni a saját táborában. Szükségük van Marine Le Penre a második fordulóban, de azt is biztosítaniuk kell, hogy meglegyen a szükséges szavazatszám a második fordulóhoz (akik nem ismerik igazán a francia rendszert, azoknak mondom, hogy a két, legtöbb szavazatot kapó jelölt kerül a második fordulóba). Van, aki azt mondja, például Jacques Attali, hogy éppen ez a “csússzunk be a második fordulóba”-gondolkodás hozhatja meg a győzelmet Marine Le Pennek, hiszen ebben az esetben ő az egyetlen, aki ténylegesen az első helyért harcol.
A közvélemény-kutatások Le Pen-momentumról tanúskodnak
E kampánytervek közös alapja a feltételezés, hogy Le Pen bekerülhet a második fordulóba, de soha nem nyerhet, mert a republikanizmus annyira erős Franciaországban, hogy a franciák többsége soha nem adna bizalmat egy ilyen jelöltnek. De tényleg annyira biztos ez?
A legtöbb közvélemény-kutatás most azt sugallja, hogy Marine Le Pen meg fogja nyerni a 2017-es elnökválasztás első fordulóját. A Republikánusok és Hollande szocialistái jelen állás szerint csak az első forduló második helyéért harcolnak, ami logikájuk szerint az elnökséget is jelenti.
A kutatások szerint ugyanakkor Marine Le Pen nem kapna ki mindenkitől. Például egy 2014-es mérés azt mutatta, hogy elég megalázó, 54-46-os vereséget mérne a hivatalban lévő elnökre. Más forgatókönyvekben a republikánus jelölt verné Le Pent, de azért már ez is elég ahhoz, hogy a soha, soha nem nyerhet című mesét egyesek újragondolják, legalább a Szocialista Pártban.
Az elnökség a környezeten is múlik
Le Pen győzelmi esélyei (ha vannak ilyenek) nemcsak a többiek gyengeségén, hanem magán a radikális politikuson, a pártján, és az európai politikai környezeten is múlik.
Íme néhány meggondolandó szempont:
- Marine Le Pen igyekezett a pártja imázsát megváltoztatni, ez lassan évtizedes projektje. Az apja, Jean-Marie Le Pen ellen indított támadásai végső szimbólumai az ördögűzési stratégiának, a változásnak – az üzenet pedig az, hogy ez egy olyan párt, akárcsak a többi. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy Le Pen erőfeszítései inkább bizonyultak sikeresnek, mint sikertelennek.
- Le Pennek ugyanakkor be kell még bizonyítania, hogy képes kormányozni. Valójában minden egyes nap, mely úgy telik el, hogy Hollande inkompetensnek tűnik, közelebb hozza az elnökséget Le Penhez, mert egyre alacsonyabb számára a megugrandó léc. Ettől még persze tény, hogy az FN politikusainak kevés tapasztalata van végrehajtó pozíciókban. Nem meglepő, hogy a politikai elit nagy része igen ideges a lehetőségtől, hogy Marine Le Pen esetleg megnyeri a Nord-régió elnökségét: az ugyanis egy végrehajtó pozíció, ahol egy picit lehet villogni.
- A Nemzeti Front zsebében is ott van vagy féltucat korrupciós ügy. Bár a párt még sosem kormányzott, nem tiszta és ártatlan. Ezzel kiesik egy szokásos elitellenes érv a sorból.
- Az európai politika középpontja jobbra tolódik. Ami idén szélsőséges, lehet, hogy jövőre már mainstream lesz. Érdemes Angela Merkel migrációs gondjaira gondolni, vagy akár Orbán Viktor legújabb sikereire. De ebbe a sorba tartozik Jarosław Kaczyński Lengyelországa is. Ha a dolgok így mennek tovább, és az európai szolidaritást továbbra is ekkora kihívás éri, akkor a Nemzeti Front “republikánus fordulata” erős, de elfogadható jobboldali platformnak tűnhet, s nem szélsőségességnek. A baloldali univerzalizmust és internacionalizmust továbbra is megkérdőjelezi majd a migráció, és annak minden következménye. Ha pedig így van, akkor Marine Le Pen mára már mérsékelt iszlamofóbiája sem tűnik majd annyira szélsőségesnek (már ha képes tartani a saját maga által kijelölt vonalat…).
- Végül, de nem utolsó sorban, a párt területi szervezettsége még nem alkalmas egy győztes nemzeti kampány levezénylésére, de Le Pen tudatosan dolgozik a helyzet javításán, ez világos. A 2015-ös, decemberben esedékes regionális választás fontos esemény lesz abból a szempontból, hogy akkor megvizslathatjuk, hogy néz ki a vidéki beágyazottság jelenleg. És nagyon meg kell vizslatnunk, nekünk, elemzőknek, mert ebből sokat megtudhatunk a tényleges 2017-es esélyekre nézve.
Összefoglalás
Így tehát elvben nem tartom valószínűtlennek, hogy Le Pen egyszer lehet francia elnök. Nem tudom, hogy ez 2017-ben lesz-e, de bizonyos feltételek megléte mellett látok rá esélyt. A játék eredménye még nem dőlt el. Sok függ attól, milyen politikai munkát képes elvégezni az FN, és persze mit csinálnak az ellenfelek a közeljövőben. De ha Marine Le Pen tényleg elnök lesz, akkor azt nemcsak francia belpolitikai okoknak köszönheti majd, hanem az európai és a világpolitika fejleményeinek is.
Sőt, az európai politikai környezet lehet Marine Le Pen legjobb barátja a következő években.
Nem felejtettél el valamit? Iratkozz fel a Francia Politika-blog RSS-csatornájára és lájkold a Facebookon, hogy ne maradj le az újdonságokról!