Mozgalmat alapított Emmanuel Macron gazdasági miniszter, amivel világossá tette, hogy vannak politikai ambíciói. Hogy milyenek, azt szerintem egyelőre nem tudjuk megmondani, hiszen Franciaországban komoly választást párt nélkül nyerni nem nagyon lehet. Csak a füst a nagyobb, mint a láng, vagy valaminek a kezdetét látjuk?
A múlt héten bejelentett mozgalom (En marche – “Mozgásban”) Macron szándékai szerint átível a hagyományos politikai táborokon (se nem jobb, se nem bal) és a francia “mozdulatlanság” megbontása a célja.
A miniszter vasárnap este már azt állította, hogy a lelkesedés hatalmas, mert négy-öt nap alatt 13 000-en csatlakoztak hozzá.
Ezt persze nem hisszük el, de jól hangzik – meg amúgy tény, hogy 15 000 Twitter-követőt azért tényleg sikerült összeszedni (és sokkal több, mintegy 25 000 like-ot a Facebookon):
Hollande tudott előre a dologról, és valószínűleg nem is az ő 2017-es akadályozása mozgalom célja, hanem az építkezés megkezdése valami későbbi ambícióhoz (van, aki szerint Macron ugyanakkor készen akar állni, ha Hollande valamiért mégsem lehetne jövőre elnökjelölt).
Manuel Valls finoman figyelmeztette is Macron-t, aki nem tagja a Szocialista Pártnak, hogy Hollande táborát kell szélesítenie a mozgalomnak.
Én egyelőre nem vonnék le ebből az egészből többet, mint hogy egy miniszter, akinek eddig nem volt semmilyen szervezeti hátszele, most csinál magának. Jól jön az kormányon, s főleg ellenzékben.
Szervezeti hátszéllel minden ambíciót könnyebb megvalósítani, mint anélkül. Nem biztos, hogy egy nagy párt csíráit látjuk. Néha az is elég, ha az embernek van egy kicsi zsarolási potenciálja. Figyeljük, hogy tud-e magának csinálni.
Nem felejtettél el valamit? Iratkozz fel az oldalsávban a Francia Politika-blog hírlevelére, fűzd be az RSS-hírfolyamot az olvasódba és lájkolj a Facebookon is, hogy ne maradj le az újdonságokról!
[…] És akkor Macron. Az ő esetében Hollande azt állítja, nem hitte el, hogy “ráindulhat”, mert irracionálisnak találta volna az adott helyzetben, amikor mindenki a jobboldal jelöltjének a 2017-es győzelmét várta (és a Fillon-ügyig tényleg ez volt a racionális elemzés, anno én is így láttam). […]