Várhatóan novemberben megkezdődnek az intézményközi egyeztetések az Európai Unióban a kiküldetési irányelv módosításáról, miután ezt a tagállami kormányokat tömörítő tanács után szerdán a másik társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) is jóváhagyta.
Az EP szerdán felhatalmazta a foglalkoztatási és szociális szakbizottságot, hogy a képviselőtestület nevében tárgyalásokat folytasson a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításáról.
Az illetékes EP-bizottság előző héten fogadta el az ügyben a jelentését, amely számos pontban egyezik az uniós szakminiszterek által hétfőn minősített többséggel jóváhagyott álláspont tartalmával, például abban, hogy a fuvarozói szektort mindkét testület kivonná a módosítás előírásai alól és külön szabályozná.
A javasolt változtatások a munkavállalók számára nagyobb védelmet, a cégek számára igazságosabb versenyt eredményeznének – emelte ki a parlamenti sajtószolgálat.
“Jó irányba haladnak a dolgok, azonban az ördög a részletekben rejlik. Különös figyelmet fordítunk a fuvarozói szektorra, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a munkavállalók védelme és a szolgáltatásnyújtás szabadsága között” – mondta Elisabeth Morin-Chartier néppárti jelentéstevő.
Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatait, amelyek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén is azonos szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók szerint azonban ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
A kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2015 között 41 százalékkal nőtt az EU-ban, és elérte a 2,05 milliót, de ez még így is mindössze 0,9 százalékát jelenti az unió teljes munkaerejének.
A kiküldetésben lévő munkavállalók 85 százaléka Nyugat-Európában dolgozik, legtöbben Németországban, Franciaországban, illetve Belgiumban. A legnagyobb kibocsátó államnak Lengyelország, Németország és Franciaország számít a friss uniós statisztikák szerint.
A munkáltatók a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak, akik így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több, az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.
Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy vélik: a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul korlátoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.
(Szöveg: MTI, kiemelt kép: pixabay.com)
