A választási kampányban talán az euró kivezetésének a kérdése okozott szakpolitikai szempontból leginkább fejfájást Marine Le Pennek: nem igazán sikerült megmagyaráznia, hogy hogy képzeli el a párhuzamos valuták dolgát, hogy mi történne a megtakarításokkal, a vásárlóerővel… Most úgy tűnik, hagyja az egészet.
Jósoltam, hogy az euróellenes szuverenista alelnök, Florian Philippot lehet a vezéráldozat Marine Le Pen pocsékul sikerült kampányhajrája miatt – és így is lett. Philippot elhagyta a pártot, pontosabban Le Pen olyan helyzetet teremtett neki, hogy el kellett hagynia a pártot.
Rögtön meg is indult az eurós álláspont puhítása (részben már korábban megindult, mert már nyáron azt jelezte a párt, hogy egy elnöki ciklus végére tennék a monetáris szuverenitás visszavételét). Le Pen most azt mondja, hogy az uniós kilépés és az euró kivezetése már nem prioritás a a Nemzeti Front számára, mert házon belül is harcolhatnak előnyökért a franciák számára.
Azért nagyon érdekes, ami itt történik, mert a Philippot-féle szuverenizmus, szociális-gaulle-ista vonal lehetővé tette, hogy az FN egyik legnagyobb sikerét érje el 2017-ben. Csakhogy a párton belül ezt nem így, hanem kudarcként értékelik, és ezért Le Pen csak magát okolhatja. Elrontotta a vitát, és nem csökkentette a választási elvárásokat sem házon belül.
A kérdés, hogy ha az FN visszamegy a gazdaságilag jobboldali, a vidéki közönséget jobban kiszolgáló liberális nemzeti vonalra, az limitálhatja-e a növekedését. Szerintem igen, egyébként.
Úgyhogy Le Pen most egy érdekes dolgot kell, hogy eljátsszon, ha tényleg hatalomra akar jutni: össze kell passzintania a régi FN értékeit az új FN értékeivel, mindezt úgy, hogy közben Brüsszellel is harcolnia kell. Mert ha bent akar maradni, akkor harcolnia kell… Máshogy ebből a pozícióból, ezzel a párttal nem megy (hogy ez mekkora nehézséget jelent: Le Pen márciusban azt mondta, hogy a programja mintegy 70%-a nem valósítható meg a jelenlegi európai keretek között).
Nem mondom, hogy lehetetlen a feladat, de azt hiszem, Le Pen nagyon nehéz helyzetbe kormányozta magát, hosszú évek kitartó munkáját baltázta el egyetlen este alatt. Ráadásul a tekintélyét is vissza kell szereznie házon belül, kész szerencséje, hogy egyedüli elnökjelölt lesz…
Az FN átalakítására Le Pen még körülbelül fél évet áldozhat (a márciusi kongresszusig van ideje). És már akkor is hátrányban lesz a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonhoz képest, aki szintén Macron fő ellenzéke akar lenni, és akinek ilyen belső problémákkal nem kell foglalkoznia.
(Kiemelt kép: részlet MLP Twitter-profiljáról)