Emmanuel Macron francia államfő kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságán elmondott beszédében megerősítette, hogy a rendkívüli állapotot felváltó új terrorelhárítási törvény ugyanúgy védi az állampolgárokat, mint az emberi jogokat.
A szerdán életbe lépő “szöveg hatékony, tiszteletben tartja és védelmezi az emberi jogok európai egyezményét” – mondta Strasbourgban a francia elnök. Jelezte, hogy Franciaország ragaszkodik az egyezményhez, amely “példa nélküli védelmet szavatol a 830 millió európainak a világban, és modellként szolgál az egész emberiségnek”.
Ez volt az első alkalom, hogy egy francia köztársasági elnök beszédet mondott a strasbourgi székhelyű intézmény 45 bírája előtt.
A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot – hat hosszabbítást követően – november 1-én ér véget, de ezzel párhuzamosan az új törvény átültette a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősítette az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
A jogvédők és az ENSZ szakértői elsősorban a házi őrizet elrendelésének engedélyezését vitatják, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a francia társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez. A radikális baloldal szerint a törvény sérti az ártatlanság vélelmét és a magánélet szentségét.
“A jogállam keretei között maradunk bírói ellenőrzés alatt. De a biztonság az alapfeltétele annak, hogy a szabadságjogokat tiszteletben lehessen tartani” – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron. “A törvény egyáltalán nem állandósítja a rendkívüli állapotot, ahogy az egyesek állítják, hanem biztosítja a honfitársaink védelméhez szükséges eszközöket, szigorúan meghatározva, szabályozva és megerősített bírói felügyelet alá rendelve” – tette hozzá.
Emmanuel Macron szerint a terrorizmus nem egyszerűen a kormányokat és az államot támadja, hanem az európai társadalmat és erkölcsöket.
“A franciaországi merényletek nem egyszerűen honfitársainkkal végeztek, hanem az európai erkölcsi megegyezéseket támadták, azt a közös értékrendet, amelynek alapját jelentik az emberi jogok. A dzsihadista terrorizmus arra akar minket rábírni, hogy adjuk fel azokat az elveket, amelyek alapvető részünket képezik. Azt akarja elhitetni velünk, hogy ezek az elvek jelentik az Achilles-sarkunkat, pedig ezek jelentik a végtelen erőnket” – hívta fel a figyelmet. “A szabadság védelme nem joga, hanem kötelessége az államnak, de az állampolgároknak is. A szabad társadalom a tét” – tette hozzá.
A francia elnök ugyanakkor elismerte, hogy “nem voltunk eléggé felkészülve a dzsihadista terrorizmusra, a halálos ideológiájára, ami a jogrendszer alapvető átszervezéséhez vezetett” – hangsúlyozta. Az államfő megerősítette, hogy az október 18-án elfogadott törvényt két éven belül felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a parlament.
“Meg kell védenünk az állampolgárainkat, de az emberi jogokat is, mert azok állnak a terroristák elleni küzdelem középpontjában, hiszen ők azt szeretnénk, ha azokat feladnánk” – zárta beszédét a francia elnök.
Gérard Collomb belügyminiszter a L’Express című hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy a rendkívüli állapot 719 napja alatt a hatóságok 32 terrortámadást hiúsítottak meg, amelyek közül idén 13-at, külföldről érkezett hírszerzői információknak köszönhetően. A célpontok között szerepeltek politikai rendezvények a tavaszi elnökválasztás idején, koncerttermek, egy párizsi bevásárlóközpont és egy atomerőmű is.
A két év alatt elrendelt 4457 házkutatás során 625 fegyvert foglalt le a rendőrség, amelyek közül 78 háborús fegyver. A házkutatások negyedének esetében indult ügyészségi eljárás, de csak alig húsz esetben terrorizmussal kapcsolatosan, a többi esetben fegyver vagy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyet lepleztek le.
A rendkívüli állapot idején 752 ember került házi őrizetbe hosszabb-rövidebb időre, 41 ellen jelenleg is érvényben van ez az intézkedés. Gyűlöletkeltő vagy erőszakra buzdító propaganda miatt 19 imahelyet zárattak be a hatóságok, amelyek közül 11 jelenleg is zárva tart. A rendkívüli állapot végével ezek egy része újranyílhat, miután “a dolgok változtak” – mondta a belügyminiszter.
(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)
