Éric Fournier francia nagykövet szerint félreértjük a kétsebességes Európa kérdését, továbbra is nyitott Emmanuel Macron köztársasági elnök magyarországi látogatásának a lehetősége, s az Európa-politikában a 2019-es EP-választás a vízválasztó. Körkép a magyar-francia kapcsolatok állapotáról – francia szemmel.
Néhány hónappal ezelőtt még szinte tényként kezeltük, hogy Magyarországra jön Emmanuel Macron köztársasági elnök. Nem jött. Mi történt?
Nem szabad túlértékelni, hogy még nem jött Magyarországra. Megígérte, hogy minden európai államba elmegy, s biztos vagyok, hogy meg is teszi. A kétoldalú kapcsolatainkban konkrét ügyeken dolgozunk, s történtek előrelépések. Újraindítottuk a kapcsolatainkat, a miniszterek többször beszélnek, jobban értjük egymást. Ez előfeltétel egy látogatáshoz. Ugyanakkor a kiküldött munkavállalók ügyében a francia álláspont többségi volt, Magyarország pedig izolálódott a V4-eken belül is. A különbségeket is nyugtázzuk.
A magyar választás eredményének lesz-e hatása a kétoldalú kapcsolatainkra?
Érkezésemkor tervem volt, hogy javítsam a párbeszédet. Azt hiszem, sok mindent elértem. Három francia miniszter jött Budapestre, a magyar igazságügyi miniszter és mások voltak Párizsban, a párbeszéd kielégítő. A védelempolitika, az agrárium, a kultúra, a gazdaság terén jók a kapcsolataink. Folytatódik az együttműködés. Úgy látom, az új kormány számára prioritás a dialógus 2019-re, az európai parlamenti választásokra nézve. Már folyik a kampány, és fontos, hogy ezt a magyar polgárok is értsék. A 2019-ben megválasztott Parlament dönt a következő Bizottságról, a büdzséről. A dialógusnak tehát mélyülnie kell, szerintem ez fog történni.
Az Ön által említett kiküldött munkavállalók dolgában Franciaország elégedett, lezártnak tekinti az ügyet?
A probléma egy részét megoldottuk, de ezek a döntések is csak 2021-2022 környékén lépnek hatályba. Jó hangulatban folytatjuk a tárgyalásokat a közúti fuvarozás ügyében, ott még nincs megállapodás.
Azt mondja, hogy az országaink jobban megértik egymást. Ugyanakkor Magyarország nem vesz részt a Macron elnök által kezdeményezett polgári konzultációkban.
Itt megállítom, Magyarország ugyanis részt vesz. Egy V4-es kommüniké jelezte a csoport érdeklődését, már ott is volt tehát elköteleződés. De aki a kormányok leveleit számolja, annak is meg tudom erősíteni, hogy Párizs megkapta a hivatalos, formális levelet a magyar kormánytól, igaz, ez eddig nem volt nyilvános dolog.
Vagyis minden tagállam, kivétel nélkül részt vesz a polgári konzultációkban.
Így van.
Mi a célja Franciaországnak ezekkel a konzultációkkal?
Európai választás lesz 2019-ben. Az európai polgárok csak néha mondhatják el a véleményüket, ilyen választás vagy referendum alkalmával, de ezeket a véleményeket, eredményeket a politikai elitek gyakran elutasítják. Amikor 2005-ben Franciaország leszavazta az alkotmányos szerződés tervezetét, a francia elit se vette figyelembe. Ezért az európai népek frusztráltak. Macron elnök figyelembe akarja venni az európaiak véleményét, meg akarja érteni, hogy mit várnak az emberek. A konzultációkat pártok, civilek, szakszervezetek, egyetemek szervezik, a cél egy szintézis megalkotása. A kérdések még nincsenek meg, de várhatóan egy tucat, talán tizenöt kérdés lesz a javaslatban. A szintézis év végére lesz meg, majd az Európai Tanácsban mutatják be.
A részleteket mikor mondja el Macron elnök?
Van egy technikai bizottság a francia európai ügyi miniszter mellett, a részletek, úgy vélem, onnan érkeznek majd. Ezután a Brüsszelben felállított a technikai bizottság Brüsszelben fogja kiszélesíteni a végrehajtást. Nem hiszem, hogy az elnök fogja a részleteket megosztani. De feltett szándéka, hogy aktívan részt vegyen a konzultációkban az egyes tagállamokban.
Macron elnök a kampányában arról beszélt, hogy szankciókat szeretne látni azokkal szemben, akik nem tartják az európai értékeket értékek. Ön viszont korábban azt mondta, hogy a kampány az kampány, más a kormányzás. Most viszont azt látjuk, folynak a büdzsé tárgyalásai, és a téma ismét napirenden van. Mi a francia álláspont a feltételekhez kötéssel, a szankciókkal kapcsolatban?
A feltételhez kötés népszerű javaslat mostanában. Viszont az európai családon belül sosem volt szankció, ellentétes lenne az európai értékekkel, hiszen a tagok partnerségre lépnek. Ám ha ma egy tagállam visszatérően nem hajtja végre az európai jogot, az marginális pozícióba kormányozza magát. Amikor az ember marginális helyzetben van, szembe kell néznie a következményekkel. Én úgy érzem azonban, hogy ahogy közelednek az európai választások, inkább a szolidaritásnak lesz szerepe, annál is inkább, mert éppen a Brexit végső fázisában vagyunk. A legnagyobb szankció egy tagállam elvesztése, ami ráadásul drámai a britek számára, akik ezt talán még nem is tudják. A feltételhez kötést mint lehetőséget meg kell őrizni, de a végrehajtásnál a kontextus is fontos, és óvatosnak kell lenni.
A feltételhez kötés, a szankciók kérdése, a nyomásgyakorlás – szempont-e az európai döntésnél, hogy a tagállami szuverenitásba való beavatkozás erősítheti a populista hangokat?
Vannak, akik szerint „rosszul szavaz a nép”, van, akinek nem tetszik egy-egy választás. De demokráciában el kell fogadni a nép szavazatát. A tagállamoknak el kell ismerniük az eredményeket. Európai szinten egyébként is az számít, hogy az európai többség hogy alakul, s hogy lesznek-e új európai politikák. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország részt fog venni az európai kérdésekről való gondolkodásban.
A kétsebességes Európa Macron elnök által képviselt gondolata egyesek szerint lehetővé teszi a régi tagállamoknak, hogy marginalizálják a polgáraik által nem túl nagy örömmel fogadott új tagállamokat. A kétsebességes Európa ilyen dolog, vagy egy olyan lehetőség, amihez majd mindenki más csatlakozhat?
Ez egy közép-európai fantazmagória. Semmi más. Nincs és nem is lesz kétsebességes Európa. A V4-ek elitjének egy része fenntartja ezt a fantazmagóriát, amely a hagyományos kelet-nyugat paranoia életben tartására szolgál. Én az automatikus autók és az automatikus EU híve vagyok, ahol nincsenek sebességek, hanem a pedállal lassítunk, gyorsítunk. Mindenki egyszerre. Gazdasági prioritásokban, a fizetésekben és a szociális rendszerben is lehetnek különbségek., De a különbség nem ugyanaz, mint több sebesség. Meg kell érteni, hogy mindenki együtt lép – vagy nem lép – előre.
Ön szerint nem ennek a kétsebességes Európának a megteremtését szolgálja a Franciaország által javasolt eurozónás büdzsé, miniszter és parlament létrehozása?
Van, aki már a része az eurozónának, és van, aki még nem, és lehet, hogy soha nem is lesz. Ez egy szuverén döntés. Hogy az eurót használó országok meg akarják alaposabban szervezni magukat, nem furcsa. A cél, hogy elkerüljük, hogy Németország hozzon meg minden döntést. A koordinációt akarjuk javítani az eurozónában. Nem hiszem, hogy ez a javaslat egy elkülönülés kezdete, inkább az eurozóna megerősítéséről és a dollártól való függetlenítéséről van szó.
Németországot említve: június 19-re ígérik a franciákkal közös javaslataikat. Tud-e már valamit erről a tervről?
Nincs erről információm.
A magyarokat nagyon érdekli, hogy mi történik most Franciaországban. Az én elemzésem, hogy a sztrájkok és mozgalmak ellenére az elnök módszeresen befejezi a reformjait, hogy a mandátuma végére eredményeket tudjon felmutatni. Osztja ez az értékelést? Érdekli az elnököt a népszerűsége?
Szerintem azt kell figyelni, hogy a franciák mit mondanak, nem pedig a sokszor neotrockista húrokat pengető szakszervezetek, akik egy kisebbség. A franciák 80%-a azt akarja, hogy a vasutasok státusa változzon, mintegy 70% ellenzi tiltakozásokat. A franciák többsége alapvető átalakításokat akar. De tárgyalni kell. Mi, diplomaták a tárgyalás hívei vagyunk. A tárgyalás remélhetőleg mindenki számára kedvező megoldásokat hoz. Közelebb kellene lennem Párizshoz, hogy ennél többet tudjak mondani. Viszont legfőbb ideje Franciaország modernizálásának.
Ez lehet akár az átfogó nyugdíjreform nyitánya is?
Azt hiszem, erre megyünk. Nem normális, hogy a mai világban 50 évesen a vasúti dolgozók elmenjenek dolgozni. A franciák azt várják, ez változzon. Úgy vélem, a kormány végigmegy az úton.
Nemrég értesültünk róla, hogy hamarosan távozik nagyköveti posztjáról. Milyen tennivalókat hagy maga után?
Elkezdtük a nagykövetség Kossuth Lajos térre, illetve a konzuli szolgálat Francia Intézetbe költözésének projektjét. Sajnos nem fejeződik be, mire távozom nagyköveti pozíciómból. Sajnálom továbbá, hogy nem volt időm befejezni a könyvet, melyet elkezdtem írni. A címe: A magyar borok – egy amatőr értékelései.
(Kiemelt kép: francia nagykövetség)
[…] Éric Fournier volt francia nagykövet azt nyilatkozta a Franciapolitikának, hogy a magyar kormány küldött szándéknyilatkozatot arról hogy kíván európai vitákat és […]