A Gyilkosság az Elysée-ben sajnos nincs meg magyarul, de figyelemre méltó kis könyv (értsd: legalább annyira, ha nem jobban megérné lefordítani, mint a múlt héten bemutatott Így jár minden politikus bűnöző! címűt).
A szöveg klassz kis (politikai) kriminek indul, hiszen az alaphelyzet az, hogy váratlanul meggyilkolják François Mitterrand köztársasági elnököt (a nyolcvanas években járunk, Mitterrand 1981-től elnök, 1995-ig töltötte be a hivatalát).
És mi lehetne izgalmasabb feltárandó bűnügy (a politika iránt érdeklődő olvasónak legalábbis), mint a francia köztársasági elnök meggyilkolása a saját irodájában, miközben a szomszéd szobában jeles pártvezérek, elnökaspiránsok ücsörögnek? És ha ráadásul ezt a bűnügyet úgy kell feltárni, hogy az elnök halálát közben nem jelentik be, sőt, egyenesen eltitkolják a nyilvánosság és az elit tagjai elől?
Nem csoda, hogy amint az elnöki kabinetfőnök Jean-Louis Bianco és az elnöki tanácsadó Jacques Attali megkezdik nyomozásukat, hamar egyfajta politikai tanmese lesz az egészből (a történet kitalált, de a szereplő személyek mind-mind valósak, tehát az adott korszakban Bianco tényleg kabinetfőnök volt, Attali pedig tényleg elnöki tanácsadó).
A Gyilkosság az Elysée-ben egy olyan új politikai helyzetről szól ezután, amelyhez minden szereplőnek alkalmazkodnia kell, hiszen az elnök halálának következménye nem más, mint új választás. Méghozzá új elnökválasztás! Így hát az Attali-féle nyomozás és a párizsi kavarások ismertetése során politikai és választási stratégiák terveződnek és lepleződnek le, miközben megtudhatunk ezt-azt a nyolcvanas évek Franciaországának elitjéről. Nemcsak az egyéni stratégiák az érdekesek, vagy az adott kampánystratégiák, hanem az is, amit az intézményekről, azok logikájáról, a francia politika működéséről megtudunk, megtudhatunk.
A szerző, Jean Duchateau – aki álnéven publikálta a művét – biztos kézzel “idegenvezet” bennünket a francia alkotmány és politika működésében: aki meg akarja érteni a párizsi kulisszák logikáját, s beszél franciául, olvassa ezt a könyvet, abból csak előnye – és egy kis szórakozása – lesz. Ha pedig valaki beszél franciául, és szereti a krimit, akkor se fog csalódni.
A Franciapolitika további könyvajánlóit itt találjátok.
(A kiemelt kép a szerző felvétele.)
