Castaner megdizájnolja a választási eredményt?
A 9000 főnél kisebb lakosú települések eredményeit nem kell figyelembe venni a pártok és ideológiai csoportok nemzeti szintű önkormányzati választási eredményeinek az összeszámolásánál. Erre adott 2019. december 10-én miniszteri utasítást egy körlevélben Chrisophe Castaner belügyminiszter. A módosítás látszólag technikai, a gyakorlatban viszont az ellenzék szerint lehetővé teheti az En Marche eredményeinek a mesterséges felpumpálását.
A választás során, az összeszámolásnál a prefektus kategorizálja az egyes jelölteket politikai hovatartozás szerint. Itt nem a konkrét pártra kell gondolni, hanem arra, hogy az illető jobboldali, baloldali stb., milyen ideológiai csoportot képvisel. Ami fontos, hogy a pártokhoz nem tartozókat, a függetleneket is kategorizálják ideológiailag. vagy ha ez lehetetlen, akkor az “egyéb” jelzőt kapja az illető, hogy lehessen tájékozódni az eredményekben.
A miniszter – és számos más kritikus, például a vidéki polgármesterek szervezete szerint – ez önkényes kategorizálás, és az 1000 főnél nagyobb, de 9000 főnél kevesebb lakosú településeken ennek akar véget vetni most Castaner belügyminiszter (1000 fő alatt eddig sem volt kategorizálás, de a 9000 fő alatti települések kizárásával a települések 96%-a, és a választók fele kikerül a nemzeti összesítésből). A kritikusok – így a polgármesterek országos szervezete – a minisztérium által meghatározott centrum kategória miatt is idegesek, ugyanis olyanokat is ide lehet sorolni, akik nem a Macron-párt jelöltjei, de megkapta annak a támogatását.
Az ellenzék tehát összességében attól tart, hogy a nagyvárosokban az országos átlaghoz képest felülreprezentált En Marche eredményei jobban fognak papíron kinézni, mint amilyenek a valóságban (így vélik ezt egyébként politológus kollégák is), ráadásul úgy, hogy konkrétan ellenzéki színezetű jelölteket is a kormánypárthoz számolhatnak majd (Le Penék vidéken erősebbek, mint a városokban, de nagyon hiányos a beágyazottságuk, nekik sem jó ez, de nem is annyira egyértelműen rossz, mint mondjuk a republikánusoknak – ugyanakkor mind a republikánusok, mind a szocialisták, mind a Nemzeti Tömörülés fellépnek ellene). A miniszter és a minisztérium szerint viszont a jelölő szervezet nélküli jelöltekre vonatkozik az utasítás, és a 9000 főnél kisebb települések sorsa még nem dőlt el.
És tényleg nem.
Az ellenzéki pártok és képviselők a miniszteri utasítás ellen a legfőbb közigazgatási bírósági funkciókat ellátó Államtanácshoz fordultak, amely január 29-én, többtagú tanácsban tárgyalja az ügyet.
A választás március 15-én és 22-én lesz, s ez lehet az első – nem nyugdíj-vonatkozású – komoly “kampánytémája”: a választási eredmények értelmezését sosem lehet elég korán kezdeni (az En Marche egyébként Párizsban egy nyerhető választás elvesztésén is aktívan dolgozik, és ezen nem segít a statisztikai bűvészkedés sem).
(Kiemelt kép forrása: Twitter)
