Nem politikai, inkább emberi tanulsága van annak, hogy 97 évesen is újraindul a 10. polgármesteri mandátumáért Franciaország legidősebb polgármestere, Marcel Berthomé, aki a 3200 lakosú Saint-Seurin-sur-l’Isle-t vezeti évtizedek óta. Így kell sokáig élni!
Érdemes megnézni a róla szóló cikket és a képet, hogy 97-98 évesen is ott van rajta a mandzsetta, az öltöny, minden, ami kell. Tudjuk, hogy az embert az öltözet nagyon össze tudja tartani, ennek egészen biztosan van jelentősége, ahogy annak is, hogy Monsieur nyilvánvalóan mindennap felkel és megy dolgozni (akit érdekel, azt is megnézegetheti a cikkben, hogy a márciusban ellene induló ellenfelei mivel kritizálják, de engem ez most kevésbé izgat, a jelenség emberi oldala kivételesen izgalmasabb, mint a politikai).
Eszembe jutott, anno Fejtő Ferenc 97-98 évesen közölte velem, hogy meg akarja írni a kétkötetes életrajzát. Ez a gondolat nagyon tetszett nekem, mert tudtam, hogy a feladat doppingolhatja és sokáig életben tarthatja még. Nem írta meg, 99 évesen elment, de ez most más kérdés, értettem, hogy miért akart ilyen nagy célokat kitűzni maga elé. Fejtőt egyébként a munka mellett az érdeklődés, a kíváncsiság és a körülötte lévő fiatalok tartották életben. Ha valamit, ezt érdemes volt eltanulni tőle.
Azóta ugyanis volt alkalmam megérdeklődni más igen aktív idős emberektől, hogy szerintük mi az, ami életben tartja őket (bevallom, tudni akartam, hogy a Fejtő-recept univerzális recept-e). A fizikai és szellemi aktivitás, az érdeklődés fenntartása és a munkálkodás szinte mindannyiuk válaszában ott volt.
Tudom, hogy aki fizikai munkát, főleg nehéz fizikai munkát végez, az nem feltétlenül tudja ugyanazt a világ végezetéig csinálni, vagyis előbb-utóbb más feladatot kell találnia magának. És azt is tudom, hogy az egészség megőrzése, a munkaképesség fenntartása részben (de csak részben) anyagi kérdés is. Aki több zöldséget, gyümölcsöt, egészséges ételt engedhet meg magának, nyilván könnyebben tartja karban magát, mint aki ezt ritkábban teheti meg. De mozogni, az agyunkat használni ingyen is lehet, ha másra kevesebb a lehetőségünk, akkor is. Az, hogy új és új célokat tűzzünk ki magunk elé, mozgásterünk és lehetőségeink szerint vigyázzunk az egészségünkre, maradjunk aktívak, munkálkodjunk és érdeklődjünk a világ dolgai, az újdonságok iránt, talán nem lehetetlen kihívás.
Nekünk fiataloknak, fiatalabbaknak pedig azt kell megtanulnunk, hogy az idősödő ember nem kuka, hanem nagyon is érték, egy másik szempont. De nem hülye, és boomer, aki semmit nem ért (lehet, hogy minket nem ért, de mi meg nem tudjuk, amit ő már igen, szóval neki lehet állni beszélgetni…).
Ez jutott eszembe erről az öregúrról, Monsieur le Maire-ről, polgármester úrról, aki 97 évesen azt nyilatkozza, hogy indul a választáson, mert neki még dolga van. Úgyhogy mára ez inkább a francia része a dolognak, semmint a politikai… Lehet viszont hasznos impulzus, “így kell sokáig élni!” c. tanmese az emberi életről, arról, hogy a kor csak egy szám, a nyugdíj csak egy adminisztratív pillanat – arról valamilyen mértékben magunk dönthetünk, hogy mit kezdünk magunkkal, az életünkkel, elszenvedjük vagy irányítjuk.
