Miután az Államtanács kimondta, hogy a vallási és hitéleti tevékenységek átfogó és teljes tiltása nem elfogadható és aránytalanul jogkorlátozó, biztonsági intézkedések mellett gondoskodni kellett az élet újraindulásáról a templomokban, zsinagógákban, mecsetekben. Ez a hétvégén meg is történt, bő egy héttel korábban, mint ahogy azt eredetileg a kormányzat tervezte. Egyfajta győzelem ez a vallási közösségeknek – különösen a leghangosabban kritizáló katolikus egyháznak –, amelyek jelentős nyomást gyakoroltak, hogy ne kelljen június elejéig várniuk.
A június 2-ig tervezett tiltással meg akarták akadályozni sok ember gyülekezését egyetlen zárt helyen – egyébként az egyik első franciaországi Covid19-gócpont egy keresztény közösség volt, sajtóhírek szerint a hívek halálos fenyegetéseket is kaptak emiatt. A másik oldalon az egyházak és a hívek nyitással kapcsolatos türelmetlensége éppen a „gyülekezés” igénye miatt érthető: a hitélet közösségi élet is. Ráadásul a keresztények áldozócsütörtök, a mennybemenetel ünnepe után vannak, a pünkösdre várnak. A muszlimok a május 23-24-i hétvégén ünnepelték a ramadan, a böjti hónap végét (Aïd el-Fitr). A zsidóság pedig, mint ismert, a Sávuot-ra készül.
A cikk folytatása itt olvasható.
