Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez.
Először is, a Charlie Hebdo a merénylet perének napján újrapublikálja azokat a Mohamed-karikatúrákat, amelyek 2005-2006-ban oly nagy felhördülést okoztak, és amelyek hozzájárultak a szatirikus lap elhíresüléséhez, illetve a merényletben kicsúcsosodó iszlamista fenyegetésekhez. Nyilvánvaló, hogy ez a publikálás önmagában is politikai jelentőségű.
Ehhez, másodszor, adalék és magyarázat: egy friss kutatás szerint a francia megkérdezettek 59%-a gondolja úgy, hogy a Charlie Hebdo helyesen cselekedett a szólásszabadság nevében, amikor publikálta ezeket a karikatúrákat, ami jelentős növekedést jelent a 2006-os számokhoz képest (a muszlimoknál ez az egyetértési arány csak 19%). A karikatúrák miatti felháborodást leginkább a vallásosok értik meg, és nemcsak a muszlimok (merthogy számukra ez, illetve a hasonló rajzok blaszfémiát, a szentség megsértését jelentik – itt érdemes megjegyezni, hogy a Charlie Hebdo igen gyakori látogatója a Köztársaság bíróságainak, bár a blaszfémia önmagában nem bűncselekmény Franciaországban).
A teljes népesség 92%-a, a muszlimok 82%-a ítéli el a 2015-ös merényleteket (a protestánsoknak 81%-a). A fiatal muszlimok között ez az arány alacsonyabb, ami figyelemre méltó tény. Ezekből a számokból arra lehet következtetni, hogy van némi esély arra, hogy az újrapublikálás feszültségeket generáljon, egyeseket provokáljon, érdemes lesz figyelni, hogy mi történik. Ahogy természetesen a perrel kapcsolatos attitűdöket is érdemes lesz nézni.
Harmadszor, miközben a Charlie Hebdo a maga szimbolikus (újra)publikációjával értelemszerűen azt üzeni, hogy nem hátrál, nem adja meg magát és nem adja fel, vagyis egyértelmű politikai üzenetet fogalmaz meg, a per maga is szimbolikus. Bár számos vádlott halott, vagy nem lesz jelen, ez az in abstentia tárgyalás is katartikus lehet a túlélők, a családok, de akár a politikai közösség számára is, ha a bíróság úgymond igazságot tesz, ítéletet hoz.
A per politikai-történelmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy ezúttal eltérnek az általános szabálytól, és engedélyezték, hogy az eljárás során kép- és hangfelvétel készüljön.
(Fontos ugyanakkor, hogy technikai okokból elképzelhető, hogy lesz egy másik per is, ne felejtsük el, hogy amit Charlie Hebdo néven ismerünk, az egy merényletsorozat volt, az újság szerkesztőségében végrehajtott mészárlás után megöltek egy rendőrnőt, illetve ekkor történt a Hyper Kacher-merénylet is.)
Vagyis, amit érdemes most, így első körben figyelni a Charlie Hebdo-per kapcsán:
- Milyen politikai reakciókat vált ki a karikatúrák újrapublikálása? (A köutársasági elnök már kpmmentálta az ügyet, a szólásszabadság és a blaszfémia joga mellett érvelt.)
- Keletkeztet-e feszültséget a vallásos csoportok között / számára?
- Milyen a szimbolikus, politikai szerepe a pernek, képes lesz-e a lehetőségekhez mérten “lezárni” az eseményeket?
Ítélet november 10-én várható.
