Kiegészítés a Jelenben tegnap megjelent Barnier-cikkhez (mert ugye a cikk megjelenésének másnapján mindig kell valami fontos, amit még nem érinthettél…). Barnier – mint utóbb mondta, kizárólag migráció-ügyben, de – keményen EU-ellenes megnyilatkozásokat tett, kétségbe vonta az EU-jog elsődlegességét egy republikánus rendezvényen. Ami hullámokat vert egészen Brüsszelig.
Michel Barnier megválasztása esetére egészen pontosan egy referendumot ígért, amellyel gyakorlatilag kivonnák Franciaországot az EU-jog, és ha jól értem, részben a nemzetközi humanitárius jog fennhatósága alól migrációs kérdésekben.
Mondanom sem kell, kampány van. És mivel most más Barnier üléspontja, mint amikor Brexit-főtárgyaló volt, radikálisan más az álláspontja is. Ilyet természetesen láttunk már. Barnier viszont különösen érdekes eset.
Ha valaki ennyire hajlandó máshova pozicionálni magát, mint ahol évtizedek óta volt, vagy ahova tartozónak gondolták, akkor kimondhatjuk, hogy vélhetően tényleg nagyon francia elnök akar lenni. (Amit mond, az ugye nemcsak a federalisták, hanem összességében az elkötelezett européerek között is kiábrándító dolognak számít, a politikai ellenfelek, kritikusok egy része gyakorlatilag a Barnier-karrier szimbolikus agyonütéséről beszélt a nyilatkozat után, s persze azt se felejtették el kedvesen megjegyezni, hogy de azért Barnier bezzeg az uniós nyugdíjat megtartja).
A Jelennek írt cikkemben éppen azon méláztam el, hogy vajon Barnier tényleg akarja-e az elnökséget, vagy csak helyezkedik valamilyen más pozícióért. De ez a megnyilatkozás arra utal, hogy annyira akarja, hogy azért rengeteg tekintélyt, kapcsolatokat, befolyást stb. hajlandó feláldozni a múltjából. Nem tudom, hogy egy ilyen pályafutású embernek egy miniszterség, vagy egy házelnökség ér-e ennyit. Meglepődnék, ha érne. Itt inkább az elnökségről lehet szó.
Ha nem direkt csinálta, ha nem direkt mondta: akkor hibázott. De az az igazság, hogy ilyet az ember nem mond véletlenül, legalábbis ezen a politikai szinten már nem.
Ha nem akarsz lemaradni az újdonságokról, ne felejts el feliratkozni a Franciapolitika hírlevelére!
