35 nap az urnazárásig: mi történik a francia kampányban?

Ma 35 nap van hátra az első fordulós urnazárásig, s immáron, utolsóként Emmanuel Macron hivatalban lévő francia köztársasági elnök is jelölt. Mostantól igyekszem a kampány főbb tendenciáit elemezni, illetve rámutatni azokra az információkra, amelyek a választás kapcsán igazán fontosak (lehetnek).

1. EGYELŐRE SEGÍT MACRONNAK A POLITIKAI KÖZHELY, mely szerint a válságok a hivatalban lévőknek kedveznek. Emmanuel Macron erre rá is játszik, húzta is a bejelentést, ameddig lehetett. Első fordulós támogatottsága ma a 30%-hoz közelít. Az elnök a második fordulóban mindenkit megverne a mai állás szerint. Most ott tartunk, hogy Marine Le Pennel szemben lenne a kimenet a legszűkebb, de ott is 59%-ot mérnek az elnöknek (Ipsos-Sopra Steria). Érdekesség, hogy a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szintén kétharmados vereséget szenvedne a második körben. Az elnöki kampányemberek a fentiek miatt azon aggódnak (nyilván joggal), hogy a Macron-választók elkényelmesednek és otthon maradnak, ezért azt üzenik, hogy ez a választás még nem dőlt el. Ettől függetlenül a számok szerint Macron toronymagas esélyese az első és a második fordulónak is. A mérések átlagáról itt tájékozódhatsz.
2. EKÖZBEN AZ ELLENFELEK KÉNYTELENEK PUTYIN MIATT MAGYARÁZKODNI. Az ukrán-orosz háború nehézséget okoz azoknak a jelölteknek, akik a második helyre, azaz a második fordulóba jutásra pályáznak. Nekik sürgős, minden nappal csökken az esélyük. Egyrészt eltűnt a kampány, a háború a fő téma a francia politikában is. E jelöltek továbbá orosz finanszírozás, Vlagyimir Putyinnal készült baráti képek, putyinista szimpátia miatt kénytelenek voltak újragondolni üzeneteiket (“francia Putyinról álmodnék” – mondta például Zemmour korábban, mielőtt fogadott volna, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát).
3. MACRONNAK NEM ÉRDEKE VITÁZNI AZ ELLENFELEKKEL. Az ellenfelek természetesen nagyon szeretnének Macronnal vitatkozni, s így fő kihívóként pozicionálni magukat, és ő azt is mondja, hogy szeretne vitázni, de a háború nehezíti a lehetőségeit. Ez lefordítva azt jelenti, hogy nem fogja túlzásba vinni, csak a minimum szükségeset fogja vállalni, felesleges kockázatot nem. Azt vállalja majd, ami muszáj ahhoz, hogy ne kérhessék rajta számon a demokratikus vita hiányát. A politikai ellenfelek természetesen ettől függetlenül is számon fogják kérni, de emellett az állás – és a háborús díszletek – mellett Macron simán játszhatja tovább a többiek felett valamennyire lebegő elnököt, és még csak túlmagyaráznia sem kell: telefonon várja Putyin, Biden, von der Leyen és a többiek.
4. UGYANAKKOR MACRONNAK ÉRDEKE LESZ A SZOCIÁLIS SZEMPONTOK HANGSÚLYOSABB MEGJELENÍTÉSE. Az orosz-ukrán háború komoly gazdasági kihívásokat jelenthet Franciaországnak, például tovább növelheti az inflációs nyomást. Macronék már most beszélnek a válságkezelés várható gazdasági aspektusairól. A franciák aggodalmai között a vásárlóerő is ott van mint prioritás.
5. JEAN-LUC MÉLENCHON MEGKAPTA A CIVIL ELŐVÁLASZTÁS TÁMOGATÁSÁT. Miután Christiane Taubira bedobta a törülközőt a szükséges ajánlások hiányában, pár százezer szavazat elvileg vándorolhat a mostanában kissé erősödő radikális baloldali jelöltnek. Ezt a hatást valamennyire limitálhatja, hogy a baloldali Libération a szombati nap viccének nevezte ezt a dolgot, egyrészt mert nem Mélenchon volt a második az előválasztáson, másrészt mert Mélenchon és a civilek viszonya nem volt éppen felhőtlen az elmúlt időszakban.
6. 35 nap van az urnazárásig, és a jelen állás szerint ÖSSZESSÉGÉBEN A HÁBORÚ FOGJA MEGHATÁROZNI, hogy mekkora tere lesz a belpolitikai kampánynak. Egyelőre úgy tűnik, hogy világtörténelmi okokból nehéz lesz Emmanuel Macron ellenfeleinek befogni az elnököt. A mozgósítás azonban okozhat még meglepetéseket.

Kommentek

Kommentek