A napokban egy fontos hír látott napvilágot: az ellenzéki szocialisták kijelentették, hogy ha a republikánusok a migrációs törvény esetleges 49-3-as elfogadása miatt bizalmatlansági indítványt nyújtanának be, akkor nem számíthatnának a Szocialista Párt (PS) szavazataira. Jó hír a Borne-kormánynak, és nagyon rossz hír a republikánusoknak. Mutatom, miről van szó.
Csökkenő republikánus zsarolási potenciál
A republikánusok eddig két okból tudtak erőteljes nyomást gyakorolni a Borne-kormányra: egyrészt kell a szavazatuk a migrációs törvényjavaslat elfogadásához, másrészt közkézen forgó tény, hogy akkor a legnagyobb az esélye, hogy a kabinet meg is bukik, ha a republikánus frakció nyújt be bizalmatlansági indítványt. A bukáshoz azonban a szocialisták szavazata is szükséges – ha az nincs meg, akkor a fenyegetés fogatlan tigris. A szocialisták számára az probléma, hogy a bizalmatlansági indítványnak indoklása is van – márpedig kicsi az esélye, hogy a republikánusok ne azzal érveljenek, hogy túlságosan visszafogott a kormány bevándorlási törvény-verziója. A republikánusok keményebb bevándorlási szabályokat akarnának, amihez a szocialisták nem szívesen adnák a nevüket.
Ha a szocialisták tartják a szavukat, akkor az azt jelenti, hogy a republikánusok zsarolási potenciálja csökkent, hiszen a kormány megbuktatásának a lehetőségével nem tudnak nyomást gyakorolni. Vagyis, ha a Borne-kormány a Renaissance tudja, hogy a PS nem az ellenzékkel szavaz, nyugodtabb lehet. Keményebben tárgyalhat, és erőteljesebb kísérleteket tehet például arra, hogy a törvénynek a Szenátus által elfogadott kemény verzióját kicsit puhítsa decemberben. Erre igény lenne is a kormánypárti frakcióban, noha Darmanin belügyminiszter a Szenátusban nagyon támogató volt a republikánusok módosításaival kapcsolatban (az ő személyes és elnöki ambícióit itt tárgyaltuk korábban).
Ideológia vagy hatalompolitika?
Olivier Faure szocialista pártfőtitkár azt is közölte a köztársasági elnökkel, hogy nem vesz részt a Saint-Denis találkozó következő, pénteki alkalmán, mert nem akarná támogatni az elnök nyitottságát arra, hogy migrációs kérdésekben referendumot szervezzenek Franciaországban. (A Saint-Denis találkozó előző kiadásáról itt olvashatsz.) Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy a szocialisták alapvetően ideológiai fronton mozognak, ami persze részben igaz is, hiszen baloldaliként értelemszerűen egy megengedőbb, az egyéni emberi szempontokat jobban figyelembe vevő migrációs szabályozásban gondolkodnak.
De a politikában hivatkozni bármire lehet, ideológiára is. A hatalompolitikai szempontokat a szereplők a lehető legritkábban mondják el nyíltan. Arra minket, elemzőket tartanak. Márpedig a szocialisták elvi kiállásának van egy nagyon fontos hatalompolitikai következménye is: ha nem bukik meg a Borne-kormány, akkor nem lesz előrehozott választás sem (korábban többször írtam arról, hogy ez az 1962-es precendens, és Macron elnök is ügyesen fenyeget ezzel az opcióval). Az óvatosság valódi oka tehát a matek: a PS rosszul járna egy új választással. Sőt, különösen rosszul annak fényében, hogy a baloldali összefogás, a Nupes éppen a szétesését ápolgatja.
(Kiemelt kép: Olivier Faure képviselői portréja, 2012. Wikimedia Commons.)
