“Kevés olyan európai ország van, ahol a közel-keleti folyamatok annyira belpolitikai jelentőségűek lennének, mint Franciaországban. A francia közélet az elmúlt napokban ennek megfelelően nagyon erőteljes változásokon, sőt megrázkódtatásokon ment keresztül. Bár az események látszólag nagyon messze zajlanak, a franciák számára közeli valóságként tűnnek fel.
1. Megnőttek a biztonsági kockázatok
Mivel Franciaországban az izraeli-palesztin konfliktus leképeződése tényként kezelt dolog, amikor a Közel-Keleten történik valami, a franciák számítanak a belbiztonsági kockázataik növekedésére. A Hamász támadása után reakcióként erősítették is az iskolák és a zsinagógák védelmét. A biztonsági környezet pedig valóban gyorsan romlott: tapasztalták például az antiszemita cselekmények számának az azonnali megugrását. A nagyságrendileg négy hét alatt összeszámolt 1040 antiszemita eset akkor nyeri el a teljes értelmélt, ha hozzátesszük: 2022-ben összesen 436 eset került be a statisztikákba. Az arras-i tanár, Dominique Bernard meggyilkolása ugyancsak sokként hatott a francia társadalomra (ezzel – Samuel Paty lefejezése után ismét – az oktatás, a köztársaság számára oly fontos állami szolgáltatás ellen történt támadás). Az arras-i merénylet után a legmagasabb, már megtörtént, vagy éppen zajló merényletre utaló „Urgence attentat” szintre kapcsolták a Vigipirate biztonsági tervet, ami természetesen több erőforrás felhasználását teszi lehetővé az állam számára.”
A cikk folytatása a Neokohnon olvasható.
[…] Libération szerint az október 7-i Hamasz-támadás minősítése, és Adrien Quatannens személye […]